Kivonat a munkavédelmi törvényből
A munkavédelemre vonatkozó alapelőírásokat keretkövetelményként a munkavédelemről szóló
1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) rögzíti. Az egyéni védelem jelentőségét hangsúlyozza, hogy az alapkövetelmények már törvényi szinten megfogalmazódnak, amelyek a
következők:
Munkahely, létesítmény, technológia tervezése, kivitelezése, használatba vétele és üzemeltetése, továbbá munkaeszköz, anyag, energia, egyéni védőeszköz előállítása, gyártása, tárolása, mozgatása, szállítása, felhasználása, forgalmazása, importálása, üzemeltetése a munkavédelemre vonatkozó szabályokban meghatározott, ezek hiányában a tudományos, technikai színvonal mellett elvárható követelmények megtartásával történhet. (Mvt. 18. § (1) bekezdés)
Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek teljesítése helyett a munkáltató pénzbeli vagy egyéb megváltást a munkavállalónak nem adhat.
[
18. § (2) ] .
Az egyéni védőeszközt tehát a munkáltatónak természetben kell biztosítania.
A munkavállalók részére csak olyan egyéni védőeszközök adhatóak ki, amelyek rendelkeznek a szükséges tanúsítással.
Egyéni védőeszközt forgalomba hozni, használatba venni akkor szabad, ha az rendelkezik megfelelőségi nyilatkozattal, illetve típusbizonyítvánnyal. Az egyéni védőeszközök megfelelőségének tanúsítását a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter rendeletében foglaltak szerint kell elvégezni. (Mvt. 18. § (4) bekezdés)
Az egyéni védőeszköz megfelelőségi nyilatkozata, típusbizonyítványa kiadásának, valamint az egyéni védőeszközök minőségét biztosító rendszer, továbbá a gyártás minőségbiztosítási rendszere ellenőrzésének részletes szabályait a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter az egészségügyi, szociális és családügyi miniszterrel egyetértésben határozza meg. (Mvt. 18. § (5) bekezdés)
Az Mvt. értelmében az egyéni védőeszközre vonatkozó részletes előírásokat külön jogszabály, Szabályzat (11. §) és szabvány tartalmazza [ 47. § ]
Egyéni védőeszközök esetében a követelményekre, vizsgálatokra és a megjelölésre vonatkozó előírásokat nemzeti szabványok tartalmazzák, melyek hazai kidolgozás esetén MSZ jelzettel, az átvett (honosított) szabványoknál pedig az eredetre utaló kiegészítő pl. MSZ EN, MSZ ISO jelzettel vannak ellátva.
Az egyéni védőeszköz előállítása, gyártása, tárolása, szállítása, forgalmazása (importálása) használatbavétele, viselése a munkavédelemre vonatkozó szabályokban meghatározottak, ennek hiányában a tudományos, technikai színvonal mellett elvárható követelmények megtartásával történhet. Az adott területen érvényben lévő szabványok olyan követelményeket állítanak fel, amelyek legjobban megfelelnek az adott terület tudományos technikai színvonalának. Függetlenül tehát attól, hogy a szabványok követése önkéntességen alapul, a munkavédelmi és munkabiztonsági szempontok érvényesítése során az érvényben lévő szabványok tartalmának teljesítése megkövetelhető. Az egyéni védőeszközök munkavédelmi megfelelőség vizsgálata elsődlegesen harmonizált szabványok alapján történik.
Az Mvt. a megelőzés fokozatainak elve alapján határozza meg az egyéni védőeszköz alkalmazhatóságát. Ennek értelmében azoknál a munkafolyamatoknál, ahol a munkavállaló veszély-forrás hatásának lehet kitéve a hatásos védelmet zárt technológia alkalmazásával, ha ez nem oldható meg akkor biztonsági berendezések, egyéni védőeszközök és szervezési intézkedések – szükség szerinti együttes – alkalmazásával kell megvalósítani. [ 44. § (1) ] .
Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés megvalósításakor általános követelményként köteles a munkáltató figyelembe venni a kollektív műszaki védelem elsőbbségét az egyéni védelemhez képest. [ 54. § (1) bekezdés h) ]
Ezzel összhangban az Mvt. konkrét követelményt is támaszt:
• Ha a munkahelyre előírt levegő vagy klíma biztosítása műszakilag megoldhatatlan, a munkavállalók egészségének megóvása érdekében szervezési intézkedéseket kell tenni, egyéni védőeszközt alkalmazni, illetőleg védőitalt juttatni [ 33. § (2) ] .
Ez a védőeszköz alkalmazás lehetőségének egy (az Mvt.-ben nevesített) esete, amikor megfelelően kiválasztott - elsősorban légzőszerveket - védő eszközt kell biztosítani.
• A szabadtéri munkahelyen - a munkavégzés jellegének és a munkakörülményeknek megfelelő műszaki megoldásokkal, munkaszervezéssel, egyéni védelemmel , melegedési lehetőséggel, védőitallal - gondoskodni kell a munkavállalók időjárás elleni védelméről (34. §). A körülmények ismeretében a munkáltató dönt az alkalmas intézkedésről.
Az Mvt. nem fogalmaz meg további részleteket arról, hogy mikor mely módszerrel kell védeni a munkavállaló egészségét, testi épségét. Követelményeket támaszt azonban arra az esetre, amikor egyéni védőeszközt kell alkalmazni a veszélyes munkafolyamatoknál, technológiáknál a veszélyek megelőzése, illetve károsító hatásuk csökkentése érdekében. Ezzel összefüggésben előírja, hogy
• a veszélyforrások ellen védelmet nyújtó egyéni védőeszközöket
meg kell határozni,
• azokkal a munkavállalókat el kell látni, és
• használatukat meg kell követelni [ 42. § b) ]
E három elvárás maradéktalan teljesítése jelentős terhet és felelőséget ró a munkáltatókra, tekintettel e feladatok műszaki, egészségügyi, jogi, pénzügyi vonzatára. E követelmény - ki nem mondottan, de elkerülhetetlen módon - magába foglalja azt is, hogy a munkáltatóknak mindenekelőtt meg kell határozniuk azokat a
kockázatokat
, amelyek az adott munkahelyen fennállnak.
A munkáltató köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat. [ 54. § (2) ]
Az esetek zömében műszeres vizsgálatot igényel (zajmérés, légszennyezettség mérése, stb.), mivel a megfelelő védelmet nyújtó egyéni védőeszközök csak a mért értékek ismeretében határozhatók meg. A mindezek alapján meghatározott védőeszköz típus közül kell kiválasztani a legalkalmasabbakat.
A védőeszközöket a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban kell tartani [ 42. § c) ]
A munkáltató kötelezettsége, hogy biztosítsa a védőeszközök rendeltetésszerű használhatóságát, védőképességét, a kielégítő higiénés állapotát, a szükséges tisztítását, karbantartását (javítását), pótlását [ 54. § g) ]
A munkáltató a külön jogszabályok figyelembevételével köteles megtenni minden indokolt intézkedést veszély esetére a munkahely kiürítésének, továbbá a tűzvédelmi, katasztrófavédelmi feladatok végrehajtásához szükséges, arra alkalmas munkavállalók kijelölése, létszámuk meghatározása, felkészítésük és megfelelő egyéni védőeszközzel való ellátásuk érdekében [ Mvt. 54/A. § (2) ]
A rendeltetésszerű használhatóság alapfeltétele, hogy a munkáltató rendelkezzen az egyéni védőeszköz úgynevezett tájékoztatójával és annak tartalmát a munkavállaló tudomására hozza. A tájékoztató az egyéni védőeszköz tartozéka, amely a tárolására, kezelésére, karbantartására, tisztítására, időszakos vizsgálatára vonatkozó tudnivalókat tartalmazza.
A munkáltató és a munkavállaló együttműködését célozza a törvény, mivel mindkét fél jogát és kötelezettségét meghatározza. A munkavállaló köteles az egyéni védőeszközt rendeltetésének megfelelően használni és a tőle elvárható tisztításáról gondoskodni [ 60. § ] , így nemcsak joga az egyéni védőeszközök használata, hanem kötelezettsége is. E kötelezettség fennállása azonban nem mentesíti a munkáltatót a rendszeres ellenőrzése, ezen keresztül e kötelezettség érvényre juttatásának felelőssége alól. Az ellenőrzés a megelőzés egyik eszköze.
A munkavállaló ugyanakkor jogosult megkövetelni a munkáltatójától a munkavégzéshez szükséges védőeszközök biztosítását [ 61. § c) ] .
Látható, hogy amit a törvény az egyik fél kötelezettségeként fogalmaz meg, azt a másik fél jogaként is megjeleníti.
Az eddigiekből is kitűnik, hogy a törvény kellő hangsúllyal foglalkozik az egyéni védőeszközökkel. Azt az elvárást, hogy a munkáltatók is megfelelő színvonalon foglalkozzanak e területtel az a garanciális előírás szolgálja, mely egyfelől megköveteli, hogy az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjét a munkáltató írásban határozza meg, másfelől kiköti, hogy e feladat ellátása munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül [ Mvt. 56. § ]
Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles a munkabiztonsági szaktevékenység, a munkaegészségügyi szaktevékenység, illetőleg az 57-58. §-okban előírtak ellátására megfelelő képesítéssel rendelkező személyt biztosítani [ 54.§ (7) bekezdése ] , valamint
g)
biztosítani a védőeszközök rendeltetésszerű használhatóságát, védőképességét, a kielégítő higiéniés állapotát, a szükséges tisztítását, karbantartását (javítását), pótlását; [ 54.§ (7) bekezdés g) pontja ]
Az Mvt. önálló szakaszban összegyűjtve, külön hangsúlyozza, hogy a megfelelő képesítéssel rendelkező személy feladata különösen
g)
az egyéni védőeszköz juttatás belső rendjének meghatározása (56. §). [ Mvt. 57. § (3) bekezdés ]
E foglalkoztatás természetesen – függetlenül a formájától – nem mentesíti a munkáltatót az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért az Mvt.-ben meghatározott felelősége alól.
A munkahelyet, az egyéni védőeszközt, a munkaeszközt, a technológiát az üzemeltető munkáltatónak soron kívül vizsgálnia kell, ha az a rendeltetésszerű alkalmazás során közvetlenül veszélyeztette a munkavállaló egészségét és biztonságát, vagy ezzel összefüggésben munkabaleset következett be. Az ellenőrzés elvégzéséig annak üzemeltetését, illetve használatát meg kell tiltani. Az ellenőrzés – a veszélyeztetés jellegétől függően – munkabiztonsági, illetve munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül. [ Mvt. 23. § (2) bekezdés ]
Egyéni védőeszközzel történt munkabaleset esetén a megfelelőség vizsgálata annak megállapítását jelenti, hogy a fennálló kockázatok ellen a megfelelő védőeszközt biztosították-e, azt rendeltetésszerűen használták-e, elsődlegesen ide értve, hogy a védőeszköz a védelmi képességét megőrizte-e? Ennek keretében a munkáltató belső előírását (meghatározás), a kiválasztás, illetőleg használat szakszerűségét kell vizsgálni. Nem tartozik ide a védőeszköz minősítő bizonyítványa kiadásának alapját képező munkavédelmi megfelelőség vizsgálat követelményeivel összefüggő (OMMF jogkörébe tartozó) ellenőrző vizsgálat, csak a bizonyítványban meghatározottak alapján a tájékoztatóban is rögzítettek betartásának vizsgálata.
A törvény az egyéni védőeszközök működőképtelenségét (alkalmatlanságát), illetve hiányát a munkavállaló életét, egészségét vagy testi épségét érintő közvetlen és súlyos veszélyeztetésnek minősíti. [ 63. § (2) ] .Ez az előírás olyan helyzetet nevesít, amely fennállásakor
• a munkavállaló jogosult megtagadni a munkavégzést [ 63. § (1) ] , illetőleg
• munkavédelmi bírság alkalmazható (82. §).
A munkavédelmi képviselői intézmény a hazai szabályozás sajátos vonása. Jogaik között az egyéni védelemmel kapcsolatos feladatok megvalósulásáról történő meggyőződés is megtalálható A munkavédelmi képviselő – az Mvt. 70. §-ában leírtakat is figyelembe véve – jogosult meggyőződni a munkahelyeken az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek érvényesüléséről, így különösen
- a munkahelyek, a munkaeszközök és egyéni védőeszközök biztonságos állapotáról;
[ 72. § (1) bekezdés ] .
A munkavédelemi hatóság felügyelője jogosult
j) a munkaeszköz és egyéni védőeszköz működését, használatát felfüggeszteni, ha az nem rendelkezik a 18. § (3)-(4) bekezdéseiben meghatározott okirattal [ Mvt. 84.§ (1) bekezdés j) pont ] .
A felügyelő a határozatának
fellebbezésre tekintet nélküli végrehajtását rendelheti el [Mvt.84.§.(3) bekezdés]
A
munkavédelmi hatóság munkavédelmi bírságot alkalmaz az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó követelmények teljesítését elmulasztó, és ezzel a munkavállalók életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyeztető munkáltatóval szemben. [Mvt. 82. § (1) bekezdés]
Az Mvt. értelmében a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyezteti különösen
- a szükséges védőberendezések, egyéni védőeszközök működésképtelensége, illetve hiánya [Mvt. 82. § (2) bekezdés e) pont]
Egyéni védőeszközök megfelelőségének értékelése
Az egyéni védőeszközök megfelelőségének értékelése 2004. május 1-től
az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelésének tanúsításáról
szóló a 2/2002. (II. 7.) SZCSM rendelet szerint történt. Ezzel egy időben az OMMF minősítő bizonyítvány kiadási jogköre megszűnt. Az SZCSM rendelet hatálybalépése előtt korlátozott érvényességgel kiadott „Egyéni védőeszköz minősítő bizonyítvány”-ok érvényességi idejük lejártáig érvényben maradtak.”
Az előbb említett rendeletet váltotta fel, helyezte hatályon
kívül az ugyanilyen című
18/2008. (XII. 3.) SZMM rendelet.
Értelmező
rendelkezések
1.
bejelentett szervezet: az egyéni védőeszközök
megfelelőségét tanúsító, ellenőrző szervezetek kijelölésének és
bejelentésének részletes szabályairól szóló jogszabályban
meghatározott szervezet;
2.
EK-megfelelőségi nyilatkozat:
a gyártó írásbeli nyilatkozata, hogy a védőeszköz a mintának
és e rendelet előírásainak megfelel;
3.
EK-típustanúsítvány:
a tanúsítást
végző bejelentett szervezet (a továbbiakban: tanúsító szervezet)
által kiadott dokumentum annak igazolására, hogy a védőeszköz a
mintán elvégzett EK típusvizsgálat alapján megfelel e rendelet
előírásainak;
4. EK
típusvizsgálat:
egy adott
védőeszköz típusát jellemző minta megvizsgálása alapján annak
megállapítása, hogy a védőeszköz védelmi szintje kielégíti-e a
jogszabályi követelményeket, nem jelent-e kockázatot a használó
munkavállaló egészségére, más személyek vagy a háziállatok
számára;
5.
forgalomba hozatal:
a végső
felhasználásra szánt védőeszköz visszterhes vagy ingyenes
rendelkezésre bocsátása forgalmazás vagy felhasználás céljából.
Nem minősül forgalomba hozatalnak a védőeszköz, illetve
részeinek, elemeinek kiállítás, raktározás, karbantartás,
megsemmisítés, ellenőrzés vagy összeépítés céljából más személy
részére történő átadása, illetve a megbízó részére történő
visszajuttatása;
6. gyártó:
az
a gazdálkodó szervezet, amely teljes felelősséggel bír a
védőeszköz tervezéséért, gyártásáért, csomagolásáért és
jelöléséért a forgalomba hozatal előtt, függetlenül attól, hogy
ezeket a feladatokat ő vagy megbízásából más személy végzi;
7.
honosított harmonizált szabvány: az európai szabványügyi
szervezetek által elfogadott műszaki leírás, amelynek
hivatkozási számát az Európai Bizottság az Európai Unió
Hivatalos Lapjában kihirdette, és amelyet nemzeti szabványként
közzétettek;
8. jelkép:
a
védőeszköz védelmi szintjének értelmezését elősegítő ábrázolás
az alkalmazott honosított harmonizált szabvány szerint;
9.
meghatalmazott képviselő:
bármely e rendeletben előírt kötelezettségnek a gyártó helyett és
nevében való teljesítésére a gyártó által meghatalmazott
személy;
10. minta:
a
védőeszköz típusát teljes körűen jellemző, az EK típusvizsgálat
alá vont darab;
11.
rendeltetésszerű használat: a védőeszköznek a - gyártó,
illetve a tanúsító szervezet által készített - tájékoztatójában
meghatározottak, valamint a vonatkozó jogszabályokban előírtak
szerinti alkalmazása, tekintetbe véve az alkalmazás korlátait
is;
12.
tagállami nemzeti szabvány:
honosított harmonizált szabvány hiányában az EGT-államokban
alkalmazott szabvány;
13.
tanúsíttató:
EK-típustanúsítvánnyal rendelkező gyártó vagy meghatalmazott
képviselője;
14.
tájékoztató:
a felhasználók
számára készített olyan dokumentum, amely - a 3. számú
melléklet 1.4. pontjában meghatározottakon túl - tartalmazza
a)
a
védőeszköz rendeltetésszerű használatára, tárolására,
kezelésére, raktározására, tisztítására, karbantartására,
fertőtlenítésére, a használatba vételt megelőző és követő,
valamint az időszakos felülvizsgálatára vonatkozó információkat,
nyilatkozatokat, felhívásokat, a gyártó által használatra
ajánlott tisztító, karbantartó vagy fertőtlenítő anyagok
megjelölést, amelyek rendeltetésszerű használat mellett a
védőeszköz védelmi képességét nem befolyásolják, illetve annak
anyagaira nem hatnak károsan;
b)
az EK
típusvizsgálatok műszaki tartalma alapján a különféle típusú
kockázati tényezők fokozatainak megfelelően megállapított
védőeszköz védelmi képességet, a védőeszköz védelmi osztályát és
az ez által biztosított teljesítményértékeket, a védelmi
fokozatot a paraméterek megadásával (a továbbiakban együtt:
védőeszköz védelmi szintje), továbbá azokat a körülményeket,
amelyek között a védőeszköz nem használható, illetve használata
nem engedélyezhető;
c)
a
védőeszközhöz felhasznált alkotóelemek, alkatrészek ismérveit,
ezek összeillesztési jellemzőit;
d)
a
védőeszköz védelmi szintje elvesztésének időpontját (pl. a
védelmi idő tartamát, az avulási időt);
e)
a
védőeszköz biztonságos szállítása szempontjából megfelelő
csomagolási módot;
f)
a
védőeszközön lévő jelképek és az EK-jelölés jelentését;
g)
azokat a
különleges, a használathoz szükséges, a 3. számú mellékletben
felsorolt alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeken
alapuló ismereteket, amelyek egyes különleges védőeszközök
egészséget nem veszélyeztető és biztonságos használatához,
viseléséhez szükségesek;
15.
védőeszköz védelmi fokozata:
adott típusú kockázati tényező viszonylatában megvalósított
védelem mértéke a védelmi osztályon belüli vagy attól független
besorolás szerint;
16.
védőeszköz védelmi képessége:
annak a kockázati tényezőnek a típusa, amely ellen a
védőeszköz védelmet nyújt;
17.
védőeszköz védelmi osztálya: adott típusú kockázati
tényezőnek jogszabályban, illetve alkalmazott honosított
harmonizált szabványban vagy tagállami nemzeti szabványban
meghatározott mértékével szemben a védőeszközzel megvalósítható
védelem.
A
védőeszközök kategóriái
(1) A
védőeszközök védelmi szintjük alapján három (1., 2., 3.)
kategóriába tartoznak.
(2) Az 1.
kategóriába azok a védőeszközök tartoznak, amelyeknél a
gyártó vélelmezheti, hogy a felhasználó képes az adott
védőeszköz védelmi szintjét elegendő biztonsággal megítélni, az
alkalmazásának szükségességét kellő időben megállapítani, és azt
az előbbiek alapján megfelelően használni. E szerint az 1.
kategóriába kizárólag azok a védőeszközök tartoznak, amelyek az
alábbi hatások ellen biztosítanak védelmet:
a)
felületi
sérülést okozó mechanikai veszélyek (pl. kertészkesztyű,
ujjvédő);
b)
gyengén
agresszív hatású tisztító-, illetve karbantartószerek, melyek
hatása minden nehézség nélkül visszafordítható (pl. hígított
tisztítószer-oldatok ellen védelmet nyújtó kesztyű);
c)
az 50 °C-t
nem meghaladó felületi hőmérsékletű tárgyak kezelése során
felmerülő kockázatok, amelyek egyidejűleg nem teszik ki a
felhasználót veszélyes behatásnak (pl. kesztyű, kötény);
d)
nem
szélsőséges vagy kivételes időjárási, légköri körülmények (pl.
fejvédelem, időjárás hatásai ellen védelmül szolgáló ruházat,
lábbeli);
e)
gyenge
ütések és rezgések, amelyek nem a test életfontosságú
területeire hatnak, nem okoznak maradandó sérüléseket (pl. a
fejbőr vagy haj védelmét szolgáló könnyű fejvédők, kesztyűk,
könnyű cipők);
f)
napsugárzás (pl. napszemüveg).
(3) A 2.
kategóriába tartoznak mindazok a védőeszközök, amelyek nem
tartoznak az 1., illetve a 3. kategóriába.
(4) A 3.
kategóriába tartoznak mindazok a komplex tervezésű
védőeszközök, amelyek a halálos kimenetelű balesetek, a súlyos,
visszafordíthatatlan egészségkárosodást okozó hatások ellen
védenek, és amelynél a gyártó vélelmezheti, hogy a felhasználó a
közvetlen hatásokat nem tudja kellő időben felismerni. E szerint
a 3. kategóriába kizárólag az alábbi védőeszközök sorolhatók:
a)
a
szűrőtípusú légzésvédőeszközök, amelyek a szilárd anyagok,
illetve folyékony aeroszolok, vagy ingerlő, veszélyes, mérgező,
illetve radiotoxikus hatású gázok ellen védenek;
b)
a
légkörtől teljes mértékben elszigetelő légzésvédőeszközök,
beleértve a búvárkészülékeket is;
c)
azok a
védőeszközök, amelyek kémiai hatások, illetve ionizáló
sugárzások ellen korlátozott idejű védelmet biztosítanak;
d)
azok a
védőeszközök, amelyek hő hatásának kitett környezetben
használhatók, ahol a környezeti levegő értéke eléri vagy
meghaladja a 100 °C-ot, vagy ezzel azonos hatást keltő
klímaviszonyok vannak jelen, függetlenül attól, hogy infravörös
sugárzás, láng vagy nagyobb méretű olvadt anyagok fröccsenésének
veszélye fennáll-e vagy nem;
e)
a hideg
környezeti hatás ellen védőeszközök, ha a környezeti hőmérséklet
-50 °C alatt van, vagy ezzel azonos hatást keltő klímaviszonyok
vannak;
f)
azok a
védőeszközök, amelyek a magasból történő leesés, zuhanás ellen
védenek;
g)
mindazok a
védőeszközök, amelyek a villamosság által okozható kockázati
tényezők ellen védelmet biztosítanak, a feszültség alatt álló
berendezéseken vagy feszültség közelében végzett tevékenységnél,
illetve a nagyfeszültség alatt lévő berendezésektől való
elszigetelést szolgálják.
Eljárási
kötelezettségek a tanúsítási folyamatban
(1) A
védőeszköz forgalomba hozatala előtt a gyártó vagy annak az
EGT-államok területén letelepedett meghatalmazott képviselője (a
továbbiakban együtt: kérelmező) köteles a 2. és 3. kategóriába
tartozó védőeszköz, valamint nemzetközi szerződés ezirányú
rendelkezése hiányában az EGT-államok területén kívül gyártott,
1. kategóriába tartozó védőeszköz tekintetében az EK
típusvizsgálatot elvégeztetni, és az EK-típustanúsítvány
kiadását kezdeményezni.
(2) Az EK
típusvizsgálatot a vizsgálatot végző tanúsító szervezetnek
vizsgálati jegyzőkönyvvel kell igazolnia. A vizsgálati
jegyzőkönyv megléte az EK-típustanúsítvány kiadásának
feltétele.
(3) Az
EGT-államokban gyártott, továbbá nemzetközi szerződés ezirányú
rendelkezése esetén az EGT-államok területén kívül gyártott 1.
kategóriába tartozó védőeszköz tekintetében a gyártó által
kiállított EK-megfelelőségi nyilatkozat a vizsgálati
jegyzőkönyvvel egyenértékű.
(4) A 3.
kategóriába tartozó védőeszközök esetében a gyártó köteles - az
EK típusvizsgálati kérelem benyújtását követő választása szerint
- a védőeszköz gyártási folyamata végén a terméket a 14. §
szerinti termékellenőrzésnek alávetni, vagy a 15. § szerinti
teljes minőségirányítási rendszert működtetni.
(5) A
kérelmező köteles valamennyi kategóriába tartozó védőeszköz
esetében
a)
biztosítani, hogy a védőeszköz a 3. számú melléklet szerinti
alapvető követelményeknek maradéktalanul megfeleljen;
b)
a gyártói
műszaki dokumentációt a rendelet 4. számú melléklet
szerint összeállítani;
c)
az
EK-megfelelőségi nyilatkozatot a 2. számú melléklet szerint
elkészíteni és azt - lehetőség szerint - a tájékoztató
mellékleteként vagy abba beépítve kezelni;
d)
a
védőeszközhöz a forgalmazás helye szerinti állam hivatalos
nyelvén tájékoztatót biztosítani;
e)
a
védőeszközön az EK-jelölést, illetve az alkalmazott honosított
harmonizált szabvány szerinti jelképet elhelyezni, és ezt a
tájékoztatóban is feltüntetni.
(1) Az EK
típusvizsgálatot - az 5. § (3) bekezdésében foglaltak
kivételével - a kérelmezőnek kell kezdeményeznie. A minta EK
típusvizsgálatára vonatkozó kérelmet csak egy tanúsító
szervezethez lehet benyújtani.
(2) A
kérelemnek legalább a következőket tartalmaznia kell:
a)
a
kérelmező nevét, címét,
b)
a
védőeszköz gyártási helyét,
c)
a
vizsgálatra kezdeményezett eszköz legfontosabb adatait,
d)
a gyártói
műszaki dokumentációt,
e)
a
védőeszköz védelmi szintjének a meghatározását, amely meglétének
ellenőrzését a kérelmező kéri,
f)
a
védőeszköz tájékoztatóját,
g)
a
vizsgálandó mintát az EK típusvizsgálat elvégzéséhez szükséges
számban,
h)
a
kérelmező nyilatkozatát arról, hogy az EK típusvizsgálatot csak
az adott tanúsító szervezetnél kezdeményezte.
Egyéni védőeszközök munkavédelmi megfelelőségének vizsgálatára kijelölt szervek
|
Kijelölt
szervezet neve, címe, telefonszáma |
A Kijelölő
Okirat száma |
A kijelölés
területe |
|
Tevékenység |
Egyéni
védőeszköz |
|
fajta |
Típus |
|
Mádi és Társa Műszaki, Biztonságtechnikai Szolgáltató Kft.
(1155 Budapest, Dembinszky út 1. Telefon/Fax: 306-3978,
E-mail:
madiestarsa@hu.inter.net
Azonosítási
száma: 1556 |
Kijelölő Okirat száma: 2/2006
Érvényes:
2009. április
07.
Alapja:
MSZ EN ISO/IEC
17025:2001
MSZ EN 45011
MSZ EN ISO/IEC
17020:2005 |
Vizsgálat
Tanúsítás
Ellenőrző tevékenység |
arcvédő,
szemvédő,
védősisak
védőruha,
védőkesztyű,
védőlábbeli, és leesés elleni védőeszköz |
Villamos szilárdsági megfelelőség értékelést igénylő
villanyszerelő védőlábbeli, szigetelőanyagú védőkesztyű,
az ív hatása elleni megfelelőség értékelést igénylő
védőkesztyű, védőruha, arcvédő és a teljes körű
megfelelőség értékelést igénylő szemvédő, védősisak és
leesés elleni védőeszköz |
|
BIMEO Vizsgáló és Kutató-fejlesztő Kft.
(1047 Budapest, Baross u. 39.
Tel:1/272-0011, Fax: 1/3691-058)
E-mail:
BIMEO@bimeo.hu
Azonosítási száma: 1524 |
Kijelölő Okirat száma: 2/2004
Érvényes:
2007. augusztus 23.-ig
Alapja:
MSZ EN ISO/IEC 17025:2001
MSZ EN 45011,
MSZ EN 45004 |
Vizsgálat
Tanúsítás
Ellenőrző
tevékenység |
Védőruha, védőkesztyű, védőlábbeli
|
Villamos szilárdsági megfelelőség értékelést igénylő
villanyszerelő védőlábbeli, elektrosztatikai vizsgálatot
igénylő védőruha és védőkesztyű, védőlábbeli, valamennyi
mechanikai, kémiai, termikus és hordáshigiéniai
megfelelőség értékelést igénylő védőruha, védőkesztyű és
védőlábbeli |
|
INNOVATEXT Textilipari Műszaki Fejlesztő és Vizsgáló Intézet
Rt. Textil Anyagvizsgáló és Munkavédelmi Gépvizsgáló
Laboratórium (1103 Budapest, Gyömröi út 86. Tel.:
1/260-1809, Fax: 1/261-5260)
E-mail:
textile@innovatext.hu
Azonosítási száma: 1523 |
Kijelölő Okirat száma: 1/2005
érvényes: 2008. március 21.
Alapja:
MSZ EN ISO/IEC 17025:2001
MSZ EN 45011 |
Vizsgálat
Tanúsítás |
Védőruhák, kézvédő eszközök, fejvédő eszközök
|
Mechanikai és vegyi hatás, valamint hő, láng és sugárzás hatása
elleni megfelelőség értékelést igénylő védőruha, kézvédő,
fejvédő eszköz. |
EK-típustanúsítványok nyilvántartása
Munkaruha, védőruha?
2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről
"51. §
(1) A munkáltató köteles a munkavállalót a munkaszerződés és a
munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint foglalkoztatni,
továbbá - a felek eltérő megállapodása hiányában - a
munkavégzéshez szükséges feltételeket biztosítani.
(2) A munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét
megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan
merült fel.
(3) A munkavállalót csak olyan munkára lehet alkalmazni, amely
testi alkatára, fejlettségére, egészségi állapotára tekintettel
rá hátrányos következményekkel nem járhat. A munkáltató a
munkavállaló egészségi állapotának változására tekintettel
köteles a munkafeltételeket, a munkaidő-beosztást - a 6. §-ban
foglaltak figyelembevételével - megfelelően módosítani.
(4) A munkáltató biztosítja az egészséget nem veszélyeztető és
biztonságos munkavégzés követelményeit. A munkába lépést
megelőzően és a munkaviszony fennállása alatt rendszeres
időközönként köteles ingyenesen biztosítani a munkavállaló
munkaköri alkalmassági vizsgálatát. "
Az új MT a korábbihoz képest már nem nevesíti a
munkaruha juttatását.
Alapelvként a törvény értelmezéseként azt lehetne elfogadni,
hogy ha a munka olyan kosszal, bűzzel stb. jár, mely a dolgozó
saját ruháját károsítaná, a munkáltatónak munkaruhát kell
biztosítani.
A munkaruha nem azonos a védőruhával. A munkaruhának
kihordási ideje lehet, a védőruhának pedig nincs, azt a védelmi
képességének elvesztésekor azonnal cserélni kell. Védőruhát a
munkáltató köteles biztosítani, ha azzal a dolgozó egészségét,
testi épségét óvja, balesetet előz meg.
Munkaruha
·
A használatra kiadott munkaruházat a kihordási idő lejártáig a
munkáltató tulajdona.
·
A viselési idő elteltével a dolgozó tulajdonába megy át.
·
Ha a dolgozó igényjogosultsága a munkaruházat viselési idejének
letelte előtt megszűnik, a hátralevő időre a munkaruha
időarányos árát meg kell térítenie.
·
Nem kell megtéríteni a munkaruha időarányos árát, ha a dolgozó
nyugdíjba vonul.
Példaként egy munkaruha ellátási táblázat:
A munkaruha, munkaköpeny formájában 24 hónapos
kihordási idővel jár, az alábbi táblázatban foglaltak
kivételével:
|
Munkakör |
Munkaruha |
Kihordási
idő (hó) |
|
Anyagbeszerző |
Esőkabát |
36 |
|
Gépkocsivezető |
Kétrészes munkaruha
Típusruha
Bőrkabát |
12
18
48 |
|
Hivatalsegéd |
Munkaköpeny |
18 |
|
Laboráns |
Munkaköpeny |
18 |
|
Műszaki
szaktárgyat oktató, labor- és műhelygyakorlatot vezető
oktató |
Munkaköpeny |
12 |
|
Kapus |
Típusruha illetve kapuskosztüm |
24 |
|
Technikus,
mechanikus |
Kétrészes munkaruha |
12 |
|
Technikus
(kémiai laborban) |
Munkaköpeny |
18 |
|
Raktáros,
szertáros |
Kétrészes munkaruha |
18 |
|
Művezető |
Kétrészes munkaruha |
12 |
|
Szak-,
betanított-, és segédmunka
|
Kétrészes munkaruha |
12 |
Védőeszköz
AZ EGYÉNI
VÉDŐESZKÖZ HASZNÁLATA KÖTELEZŐ!
·
A használatra kiadott védőeszköz a munkáltató tulajdona.
·
Védelmi képességének csökkenésekor cserére kerül.
·
Az egészséges munkakörülmények biztosítása érdekében baleseti
kockázatot jelentő tevékenység kizárólag megfelelő védelmi
képességű védőeszközben végezhető, ezért a kiadott védőeszköz
használatát meg kell követelni.
·
A munkavállaló a kiadott egyéni védőfelszerelést köteles az idő
előtti elhasználódástól megóvni.
·
Szándékos rongálás esetén a munkavállaló kártérítésre
kötelezhető.
·
Az egyéni védőeszközök, védőfelszerelések lehetőség szerinti
tisztítása, karbantartása a munkavállaló feladata.
·
Az egyéni védőeszközt a munkahelyről hazavinni nem lehet.
Iratminták
A veszély típusainak áttekintő
táblázata az egyéni védőeszköz használatához
Egyéni védőeszközök meghatározása és
orvosi vizsgálatok rendje
Azon tevékenységek és
tevékenységcsoportok útmutatásául szolgáló nem teljes jegyzéke, amelyek az
egyéni védőeszközzel való ellátást igényelhetik
Egyéni védőeszközök kiadása
Egyéni védőeszközök munkakörönkénti
jegyzéke
Műszeres mérések szükségessége egyéni
védőeszköz meghatározásához
Egyéni védőeszköz használatának szükségessége
Felmérőlapok
Fizikai eredetű kockázatok, mechanikai
hatások
Hőmérséklet okozta veszélyek, zajártalom
Villamos jelenségek
Folyadékok, vegyi anyagok
Rossz minőségű és szennyezett levegő
Biológiai veszélyek
Sugárzás veszélye
|
